High Fashion vs. Commercial Fashion

Április 23-án jelent meg a Philosophy Magazine legújabb, ötödik száma. Ugyanezen a napon ebből az alkalomból egy, a magazin korábbi kiadásaiban megjelent fotókból installáció formájában összeállított válogatást mutattak be az Ankertben.

Emellett, egy kerekasztal-beszélgetésre is sor került, melynek résztvevői – Pethő Bálint (vezető, VM Model), Igor Deseatnikov (booker, Art Models), Vagner Zsuzsa (model, VM Model) és Hermann Veronika (újságíró, kritikus) – a high-fashion és a commercial szépség különbségeiről és a két ágat képviselő modellekről, valamint a modellszakma hazai és nemzetközi viszonylatú aktualitásairól beszélgettek.
A beszélgetés központi témájának megértéséhez fontos tudni a high fashion és commercial modell fogalmának pontosabb jelentését, alapvető különbségeiket. Ugyan megbízástól függően tovább is bontható a két fő ág, a commercial modell alapvető jellemzője, hogy „úgy néz ki, mint a csinos szomszédlány” – vagyis, a közönség, a hétköznapi ember könnyebben tud vele azonosulni. Ezzel szemben a high fashion modell egy olyan fajta szépséget képvisel, amely nem feltétlenül egyformán szép mindenki számára. Megjelenése kiemelkedőbb, arca, vonásai karakteresbbek, emellett néha bizonyos paramétereknek is meg kell felelnie.
Az utóbbi csoportba tartozók kapcsán érdekesség, hogy főleg külföldön a nevesebb designerek előszeretettel dolgoznak együtt olyan modellel, akinek a karaktere, személyisége illeszkedik a brand arculatához, akivel tulajdonképpen azonosíthatóvá válik a márka, a divatház és az irányvonal, amelyet képvisel. Az ügynökségek számára különleges kihívásnak számít a felfedezésük és befuttatásuk.

 

 
Közös mindkét esetben, hogy a sikerhez szükséges tényezők és körülmények hasonlóak. Kategória specifikálása nélkül mindenképp meghatározó szempont a modell hozzáállása, személyisége, a munkába fektetett energiája. Többször elhangzott annak a döntő jelentősége, hogy a modellügynökség nem a sikert, a befutást garantálja, pusztán lehetőséget ad, a körülményeket igyekszik megteremteni. A gördülékeny együttműködés és a siker a booker és a modell oldaláról is komoly munkát követel meg. Éppen ezek megindoklásával cáfoltak meg olyan  beszélgetés során megemlített sztereotípiákat – ideális kor a munkára, modellszakma előnyei és hátrányai, stb. –, amelyek általános téveszmékké váltak a szakma kapcsán. Emellett szóba került a magyar szépség és divatérzékenység is.
 
A magyar divatipart tekintve miden jelenlévő egyezett abban, hogy az elmúlt években több szempontból is jelentős fejlődést tapasztalhattunk, ami alatt a divateseményeink szinvonalának és a szakmában tevékenykedők hozzáértésének és naprakészségének növekedése is értendő. Ez pedig egy helyes és követendő irányról tanúskodik.

 

Kiállítás-installáció az Ankertben (kép forrása:Instagram)

 
Pethő Bálint elmondása szerint a hazai modellszakma az ügynökségek és a modellek számát is tekintve meglehetősen telített. Ez viszont elsősorban nem a modellügynökségek közötti konkurencia növekedésében csúcsosodik ki, sokkal inkább olyan problémákban, melyek tulajdonképpen kiváltói és következményei is ennek a fajta telítettségnek. Két fő tényezőre hívta fel a figyelmet: egyrészt az olyan „álügynökségek”, tanfolyamok meglétére, melyek nagy összegeket bezsebelve vernek át fiatal, modellkedni vágyó lányokat; másrészt, pedig magának a modell fogalmának tisztázatlanságára, széles jelentéstartalmára, melyet társadalmi és kulturális tényezők is befolyásolnak – például míg bizonyos közegekben egy pletykalapban vagy férfimagazinban szereplő nő is modellnek tekinthető, addig ugyanez a személy nem teljesen biztos, hogy a tényleges divatszakmában is megállná a helyét. Főleg ezek azok a tényezők, amelyek sok fiatal lányt bizalmatlanná tesznek, és elveszik a kedvüket a szakmától.
Viszont mindezek ellenére is szerencsére egyre több – hazai és nemzetközi színtéren egyaránt – nagy sikereket elérő magyar modellel büszkélkedhetünk.


ONE Fashion,
Salvai Rami